EGYÉB KATALÓGUSOK



Könyvtárunkról

BemutatkozásKözérdekű adatokA könyvtárosokKönyvtárhasználatBibliobox szolgáltatásGyűjteményekKönyvtári dokumentumok
Küldetésnyilatkozat
* Jövőkép
* Küldetésnyilatkozat

* Stratégiai terv
Gyermekkönyvtár

Iskolai Közösségi Szolgálat
Névadónkról
Fiókkönyvtárak

Régi honlap (Archív)



Elérhetőségeink

Címünk:
2890 Tata, Váralja u. 4.

Telefon/Fax:
06-34/ 380-281

Hivatalos e-mail:
konyvtar@mzsvktata.hu

Olvasószolgálati e-mail,
hosszabbítás:

olvasoszolgalat@mzsvktata.hu

További elérhetőségek>>>

Lezárt pályázatok


TÁMOP 3.2.13 - Vár a könyvt@r


(Új Széchenyi terv)





 képekben





A Móricz Zsigmond Városi Könyvtár

Kézimunka Klubjának munkáiból rendezett kiállítás

2012. október 1-től 12-ig tekinthető meg.


Kedves Olvasóink!

A Móricz Zsigmond Városi Könyvtárban régi szakácskönyvekből nyílt kiállítás, amely október 19-ig tekinthető meg.

Május 30-án délután könyvtárunk olvasótermében ifj. Szlávics László Örkény-mellszobrának avatására került sor. A nagy számú érdeklődő a köszöntők után az "oroszlánkarmosok" Örkény egyperceseiből összeállított műsorát tekinthette meg.

Április 13-án könyvtárunk konferenciát szervezett, melynek témája Tata város természeti kincseinek bemutatása és megóvása volt. Egyaránt eset szó a vízszabályozásról, a tópart rendezési tervéről és természetesen a vadlibákkal az élen a védett élővilág is figyelmet kapott a közel 2 órás előadássorozatban.

Tata híres polgáraira emlékezett április 16-án és 17-én a Móricz Zsigmond Városi Könyvtár szervezésében felnőtt és gyermek egyaránt.

A Kiállítóteremben e két napon a Csodák Palotája vándorkiállítása várta a látogatókat emlékeztetve minket arra, hogy a fizika is lehet érdekes, ahogyan azt már Öveges professzor is megmondta, aki szintén tatai kötődésű volt.
Hétfő délután Farkasházy Tivadar volt vendégünk, aki ükapjáról, Fischer Mórról, a híres porcelánygyárosról mesélt.
Kedden a város iskolái számára rendeztünk helytörténeti vetélkedőt, ahol a csapatok városi emlékhelyeket látogattak végig.


Húsvét előtt néhány nappal gondolatébresztő előadás hangzott el a tatai Móricz Zsigmond Városi Könyvtárban. Dr. Dávidházi Péter irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudomány Intézete XIX. századi osztályának vezetője tartott előadást egyik kedves kutatási témájából: Arany János és a feltámadás költészete címmel.

2012. február 20-án a tatai Móricz Zsigmond Könyvtárban TextLib konferenciát tartottak, abból az alkalomból, hogy a könyvtári integrált rendszer már több mint 20 éve segíti a könyvtárosok munkályát. Miután Márkusné Sinkó Ildikó köszöntötte a jelenlévőket, a nagy érdeklődést övező eseményen fontos és aktuális témákban tájékozódtak a szakemberek.

Tata városának, s a tatai természet egyik jellegzetességének köszöntésével tisztelgett a meghívó helyszín előtt Czirják Jolán, a Könyves szerda március 7-i vendége a Móricz Zsigmond Városi Könyvtárban. A tavon pihenő madarak versbe foglalt képe indította az estét, majd rövid életrajzi vázlat után a mitológiához, s annak szereplőihez kapcsolódó vonzalmáról beszélt a költőnő. Az elhangzott versek azonban nélkülözték a koturnusos emelkedettséget, a mai ember lelkéhez, mai nyelven szóltak, s a végén szinte frivol csengést kapott az Adoniszhoz címzett költemény.

A tatai Móricz Zsigmond Városi Könyvtár lehetőségeihez mérten korábban is juttatott könyvadományokat határon túli könyvtáraknak. Akkor elsősorban lakosság által felajánlott dokumentumok kiszállításával igyekezett frissíteni az ottani könyvtárak állományát.

Sikerrel zárult a tíz alkalomra tervezett családi programsorozat a Móricz Zsigmond Városi Könyvtárban, Tatán. A családunk könyvtára rendezvényre összességében háromszáznyolcvanöten jöttek el, és ebből háromszázhatan be is iratkoztak. Bizony nagy utat járt be könyvtárunk az elmúlt több mint egy évben, vagyis 2010 novemberétől 2012 februárjáig.

- Nagyon sajnálom, hogy nem tudok rajzolni, mint Goethe, s csak szóval festhetem le, amit látok! - sóhajtott fel Balla Zsófia költő, szerzői estje végén a tatai Móricz Zsigmond Városi Könyvtárban, február 8-án.

Vitába szállok ezzel, nem biztos, hogy ez hátrány. Számára egy sarkalló kifejezési igény a még pontosabb, tömörebb megfogalmazásra, számunkra - befogadók számára -, egy gyakran haiku tömörségű gondolat-koncentrátum az eredmény, amely nem enged eltérni a lényegtől, s megkockáztatom, hogy sokszor pontosabb, mint néhány ecsetvonás. 

Talán a legszélesebb rétegeket érinti az a témakör, melyről a legutóbbi Jogi Estek keretében beszélt dr. Uttó Eszter, 2012. január 12-én a tatai Móricz Zsigmond Városi Könyvtárban. Ez a téma a munkajog volt, melynek törvényei ez év derekán több, jelentős részletben megváltoznak majd, de addig is sok fontos dolgot tárt fel a jogásznő.

Ünnep volt, az irodalom ünnepe a Magyar Kultúra Napja közeledtével, a Könyves szerdához kapcsolódva a tatai könyvtárban.
Még szeptemberben hirdettük meg a vers és prózaíró pályázatot, roma fiatalok számára, a 15 és 25 év közötti korosztálynak. A Magyar Rádió Jelenlét című roma- kulturális magazinja is a segítségünkre sietett: hírt adott a felhívásról a műsorban, 2011. november 6-án. A beérkezett műveket szakértő zsűri bírálta el: Bognár Istvánné tanárnő, Rigó József költő és Kaszál József, aki Tata Város Önkormányzatának képviseletében, mint a Kulturális Bizottság elnöke, anyagilag jelentősen támogatta a rendezvényt.

A Könyves szerda 2011. december 7-i vendége Tatán, a Móricz Zsigmond Városi Könyvtárban, Grecsó Krisztián volt. Ha az ő nevét halljuk sok műfaj eszünkbe jut. Először prózakötettel jelentkezett az irodalomban, saját ön-ironikus fogalmazása szerint „a családban nagy sikere volt”. Majd két verseskötet következett, később visszatért a prózához, drámát is írt, jelenleg az Élet és Irodalom című lap szerkesztője, tanít, egyszóval: sokoldalú alkotó.

Mellettem elférsz


A Könyves szerda 2011. december 7-i vendége Tatán, a Móricz Zsigmond Városi Könyvtárban, Grecsó Krisztián volt. Ha az ő nevét halljuk sok műfaj eszünkbe jut. Először prózakötettel jelentkezett az irodalomban, saját ön-ironikus fogalmazása szerint „a családban nagy sikere volt”. Majd két verseskötet következett, később visszatért a prózához, drámát is írt, jelenleg az Élet és Irodalom című lap szerkesztője, tanít, egyszóval: sokoldalú alkotó. Példaképének tekinti Móriczot, akit már felnőtt fejjel fedezett fel, s ébredt rá annak zsenialitására. Írásmódjára jellemző, hogy a témák, ha visszhangot vernek benne, minden simán megy. Ám ha kijelölnek számára egy adott témakört, nem biztos, hogy az megérinti és bizony akkor csak torzó marad az elkezdett mű. Faluról jött Budapestre, s ez meghatározta szemléletét, értékrendjét. Mesélt az indulását követő útkeresésről. Nemrégiben egy véletlen folytán hozzá kerültek a családi fényképek és egy napló, melyet nagymamája írt. Ez indított el benne egy történetet, melyből megszületett és gyorsan népszerűvé vált a Mellettem elférsz című regény, mely 2011 nyarán látott napvilágot. Mint mondta, a családi legendárium történetei és a valóság nem mindig fedik egymást. Mégis valami varázskört vonnak az értő hallgatók-mesélők köré. A fénykép egy kimerevített, mesterséges pillanatot rögzít, s a megszokott környezetük hiányában feszélyezettnek, merevnek tűnnek az ábrázolt személyek. Az elmesélt történetek viszont egy-egy figyelemre méltó mozzanatot őriznek a család egyes tagjairól, s még akkor is, ha a fantázia és a megszépítő emlékezet hozzátesz, vagy éppen elvesz belőle, valóságosabbnak érezzük, mint egy megsárgult fotográfiát. Ha három történetet tovább adunk a Nagymamáról már építjük a családi „mondakört”, melyet örökül hagyhatunk s máris egy nagy családi legendárium részét írjuk. Egy kamasz számára lehet, hogy unalmasnak tűnnek az azonos szavakkal előadott történetek, de ahogy múlik az idő, s tűnnek el mellőlünk a történetek élő szereplői, úgy válnak egyre fontosabbá a

Mellettem elférsz


A Könyves szerda 2011. december 7-i vendége Tatán, a Móricz Zsigmond Városi Könyvtárban, Grecsó Krisztián volt. Ha az ő nevét halljuk sok műfaj eszünkbe jut. Először prózakötettel jelentkezett az irodalomban, saját ön-ironikus fogalmazása szerint „a családban nagy sikere volt”. Majd két verseskötet következett, később visszatért a prózához, drámát is írt, jelenleg az Élet és Irodalom című lap szerkesztője, tanít, egyszóval: sokoldalú alkotó. Példaképének tekinti Móriczot, akit már felnőtt fejjel fedezett fel, s ébredt rá annak zsenialitására. Írásmódjára jellemző, hogy a témák, ha visszhangot vernek benne, minden simán megy. Ám ha kijelölnek számára egy adott témakört, nem biztos, hogy az megérinti és bizony akkor csak torzó marad az elkezdett mű. Faluról jött Budapestre, s ez meghatározta szemléletét, értékrendjét. Mesélt az indulását követő útkeresésről. Nemrégiben egy véletlen folytán hozzá kerültek a családi fényképek és egy napló, melyet nagymamája írt. Ez indított el benne egy történetet, melyből megszületett és gyorsan népszerűvé vált a Mellettem elférsz című regény, mely 2011 nyarán látott napvilágot. Mint mondta, a családi legendárium történetei és a valóság nem mindig fedik egymást. Mégis valami varázskört vonnak az értő hallgatók-mesélők köré. A fénykép egy kimerevített, mesterséges pillanatot rögzít, s a megszokott környezetük hiányában feszélyezettnek, merevnek tűnnek az ábrázolt személyek. Az elmesélt történetek viszont egy-egy figyelemre méltó mozzanatot őriznek a család egyes tagjairól, s még akkor is, ha a fantázia és a megszépítő emlékezet hozzátesz, vagy éppen elvesz belőle, valóságosabbnak érezzük, mint egy megsárgult fotográfiát. Ha három történetet tovább adunk a Nagymamáról már építjük a családi „mondakört”, melyet örökül hagyhatunk s máris egy nagy családi legendárium részét írjuk. Egy kamasz számára lehet, hogy unalmasnak tűnnek az azonos szavakkal előadott történetek, de ahogy múlik az idő, s tűnnek el mellőlünk a történetek élő szereplői, úgy válnak egyre fontosabbá a szóban elmondott, közösen megélt események. Ez vezetett oda, hogy Grecsó Krisztián is a nagymamája által lejegyzett kicsi naplót nézegetve kényszert érzett, hogy megírja, amit már csak ő tud rögzíteni családja múltjából, s vele a korszak jellemzőiről. A nyáron megjelent Mellettem elférsz című kötetének nemcsak az indíttatásáról mesélt élvezetesen, hanem az este végén fel is olvasott a könyvből, majd zárásként dedikálta a nézők által megvásárolt köteteket.


szóban elmondott, közösen megélt események. Ez vezetett oda, hogy Grecsó Krisztián is a nagymamája által lejegyzett kicsi naplót nézegetve kényszert érzett, hogy megírja, amit már csak ő tud rögzíteni családja múltjából, s vele a korszak jellemzőiről. A nyáron megjelent Mellettem elférsz című kötetének nemcsak az indíttatásáról mesélt élvezetesen, hanem az este végén fel is olvasott a  könyvből, majd zárásként dedikálta a nézők által megvásárolt köteteket.

Ritmus és dallam: a vers lényege. A Lator László műhelyében felnőtt és gyakorlatot szerzett költő-nemzedék magabiztos formaművészként dolgozik ma már, de ez a mesterségbeli tudás és készség nem fedi el a mondanivalót.

Egyéni, erőteljes hangú költőnő Szabó T. Anna, akinek életében a családi irodalmár gyökerek – nagyapja a híres erdélyi akadémikus, irodalomtörténész Szabó T. Attila volt -, meghatározóak voltak.

A jog a maga bonyolultságában sokak számára nehezen értelmezhető, ködös tartomány. dr. Rubovszkyné dr. Kerekes Márta, Tata város közjegyzője, 2011. november 11-én a Városi Könyvtár által szervezett Jogi Estek előadója, úgy tudott beszélni a szerteágazó témáról, az öröklési jogról, hogy a jogban járatlanok számára is érthetőek voltak a bonyolult szabályok.

Neves vendéget köszönthetett 2011. október 18-án a Móricz Zsigmond Városi könyvtár szervezésében a Művelődési Központ színházterme: „Színház és történelem” címmel Szörényi Levente (zeneszerző, gitáros, énekes, író) tartott érdekes történelmi előadást.

A tatai Móricz Zsigmond Városi Könyvtár legutóbbi Könyves Szerdáján (2011. október 19-én) Tóth Krisztina beszélt nekünk életéről, munkájáról, pályája alakulásáról. Ha megkísérelem körülírni egyéniségét, talán elsőként, a mai világban, szinte anakronisztikusnak tűnő nyugalma a legszembetűnőbb. Ez a ”lassúság”, ahogyan ő maga fogalmazta, lehetőséget biztosít számára a dolgok körüljárására, aprólékos megfigyelésére, alapos szemrevételezésére, majd az írás során olyan jellemző részletek felvillantására, melyek a felületes szemlélőnek rejtettek, láthatatlanok, mégis oly jellemzőek az adott helyzetre. Így lehet, hogy az ismert dolgok, helyzetek bizonyos súrlófénnyel megvilágítva, nála más jelentést, más tartalmat is hordoznak, mint eddig érzékeltük.

A Könyvtári Napok keretében „Öröklődő tudás” címmel október 4-én helytörténeti kiállítás nyílt a tatai Móricz Zsigmond Városi Könyvtárban. A kiállítás anyaga Tata városának egy fellendüléssel teli korszakát ( a 19. század vége -20. század eleje ) mutatja be korabeli újságcikkek, képeslapok és metszetek segítségével.

...vagyis: villámolvasás! Hogy a szó mit takar, 2011. október 16-án megtudhatták a tatai könyvtárba látogató érdeklődők. Sokat hallottunk az úgynevezett gyorsolvasásról, de a technikáját, a megvalósításához vezető utat még eddig senki sem ismertette nálunk.

Eseménynaptár
<
>
<
>
Nyitva tartás

FELNŐTT RÉSZLEG

Hétfő:
Kedd:
Szerda:
Csütörtök:
Péntek:
Szombat:
Vasárnap:

9:00-19:00
9:00-19:00
Szünnap
9:00-19:00
9:00-19:00
9:00-13:00
Zárva

GYERMEK RÉSZLEG

Hétfő:
Kedd:
Szerda:
Csütörtök:
Péntek:
Szombat:
Vasárnap:

14:00-18:00
14:00-18:00
Szünnap
14:00-18:00
14:00-18:00
9:00-12:00
Zárva

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREINK





JÁTÉK




Helytörténet

Szakdolgozatok

Előadások anyagai

Szócikkek


Letölthető könyvek

Régi folyóiratok

3co